Mi a gyulladásos bélbetegség (IBD)

Gyulladásos bélbetegség

A gyulladásos bélbetegség (IBD- Inflammatory Bowel Disease), a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Crohn-betegség és a Colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) összefoglaló neve, Magyarországon közel 45 ezer főt érint.

 

A két betegség elkülönítése és a pontos diagnózis klinikai, endoszkópos és szövettani jellegzetességeik alapján lehetséges. Colitis ulcerosában a gyulladásos jelenségek csak a bél nyálkahártyájára és a submucosára korlátozódnak, míg Crohn-betegség esetén a bélfal minden rétege érintett a mucosától a serosáig. A Colitis ulcerosa csak a vastagbélben fordul elő, ezzel szemben a Crohn- betegség az emésztőrendszer egészét érintheti.

Míg a Colitis összefüggő gyulladást hoz létre, a Crohn betegségben gyulladt és ép bélszakaszok váltakoznak egymással. Mindezen különbségek ellenére bizonyos betegeknél (kb. az esetek 10 százalékában) nem lehetséges megkülönböztetni a két betegséget; őket a nem meghatározható Colitis-csoportba sorolják.

A betegség okai

A betegség okát eddig nem sikerült igazolni, így ismeretlen. Feltehető, hogy veleszületett (vagyis genetikai adottságok) vagy az élet során szerzett hajlamhoz társul valamilyen kiváltó tényező, például fertőzés, lelki vagy testi túlterheltség, mely a lappangó hajlamot felszínre hozza. A krónikus gyulladás kialakulásában és fenntartásában a bélbaktériumoknak és az immunrendszer hibás reakciójának döntően fontos szerepe van.
Korábbi feltételezések szerint a táplálkozás vagy a stressz önállóan kiválthatja a betegséget, viszont ennek ellenkezőjét sikerült bizonyítani.

Előfordulása

IBD előfordulása gyakoribb a fejlett gazdasági országokban, mint az elmaradott térségekben, de a világ minden részén ismert betegségről van szó. A betegség bármely életkorban kialakulhat, mégis az „aktív” munkaképes betegek vannak túlsúlyban. Sajnos gyermekek körében is egyre több a diagnosztizált IBD beteg. Sok esetben időskorban jelentkeznek először a tünetek.

Jótanácsok mindkét betegséggel kapcsolatban

  • A betegség kiújulásának észlelésekor mindjárt keresse fel kezelőorvosát (véres széklet, hasmenés, hasi fájdalom, gyengeség, ízületi fájdalom, bőrelváltozás, szemgyulladás).
  • Teljes tünetmentesség esetén is évente három alkalommal jelentkezzen a kezelőorvosnál, egyéb betegség, más irányú kezelés előtt kérje ki tanácsát. Gondosan őrizze meg zárójelentéseit.
  • A sport jó hatású, hasznos és előnyös az izmok és ízületek rendszeres igénybevétele gyulladásos bélbetegségek inaktív stádiumában. A betegség kiújulásakor, aktív gyulladás esetén azonban kímélet szükséges.
  • Külföldi utazás esetén, ha védőoltás szükséges, a kezelőorvossal feltétlenül konzultálni kell. Melegégövi országokban csak saját kezűleg meghámozható gyümölcsöt fogyasszon, kerülje a vízzel megmosott salátákat, zöldségféléket. Kerülje a nem palackozott italokat és ne használjon jégkockát.
  • Erős napfény nem ajánlott, különösen azatioprin, szulfaszalazin vagy ciprofloxacin szedésekor. Alkohol fogyasztása általában nem ajánlott, különösen antibiotikum kezelés esetén.
  • A dohányzás kifejezetten káros és annak ellenére sem javasolt, hogy az elmúlt néhány évben leírták a nikotin előnyös hatását tapasz formájában.
  • Székrekedés esetén csak akkor használjon hashajtót, akkor fogyasszon rostos ételeket, korpát, ha kikérte orvosa véleményét. Napi folyadékfogyasztását emelje 2 literre. A folyadékbevitel akkor kielégítő, ha a vizelet színe világossárga. A székelési ingernek tegyen eleget. Több mozgás (lépcsőnjárás, séta, torna) elősegíti a bélműködést.

A munkaképesség csökken a betegség aktivitása idején. Számítani kell tehát arra, hogy krónikus gyulladásos bélbetegség esetén bizonyos periódusokban, munkakörtől függetlenül betegállomány szükséges. A nyugalom és a pihenés éppúgy hozzátartozik a kezeléshez, mint a gyógyszer vagy a diéta. Ritkán szükséges a munkakör megváltoztatása vagy rokkantosítás (például kezelésre nem reagáló, súlyos tünetek)

Családalapítás, terhesség, házasélet

Az IBD-ben szenvedő nő problémamentes szülésre és ép egészséges gyermekre számíthat. Helyes, ha a fogamzás a betegség nyugvó stádiumában történik. A betegség családon belül ismétlődhet, de az öröklődés nem bizonyítható. A terhesség alatt a betegnek szednie kell gyógyszereit, mert a legkárosabb a magzatra az anya betegségének fellángolása. Több évtizedes tapasztalat alapján a szulfaszalazin bizonyítottan ártalmatlan a terhesség, szülés, szoptatás ideje alatt. A többi szalicilsav-készítmény adásáról a terhesség ideje alatt a kezelőorvos dönt a előny-kockázat gondos mérlegelésével. Szoptatás alatt azonban ezek a készítmények nem szedhetők.

Nem kívánatos terhesség elkerülésére (esetleg a gyógykezelés vagy a betegség aktivitása miatt) javasolt a fogamzásgátlás. Sajnos a két legkorszerűbb módszer, a tabletta és a spirál nem alkalmazható mindig gyulladásos bélbetegségben, ezért a kezelőorvosnak és a nőgyógyásznak közösen kell megválasztania a terhesség elleni védekezés legalkalmasabb módját.

A menstruáció elmaradhat gyulladásos bélbetegségben terhesség nélkül is, a betegség aktivitásának következtében vagy az alkalmazott gyógyszerek, például kortikoszteroidok hatására. Ilyen esetekben a hormonkezelés nem szükséges, a havi ciklus helyreáll a betegség javulásával, a gyógyszer elhagyásával párhuzamosan. A nemzőképesség zavara esetén a beteg kérjen tanácsot kezelő orvosától. Lehetséges, hogy a gyógyszerek megváltoztatásával a panasza megszüntethető. Szexuális aktivitás mérséklése javasolt a betegség tüneteinek fellobbanása idején, mert a hasi vérbőség a bélgyulladást fokozhatja.

Forrás: MCCBE, http://crohn-colitis.hu

A honlapunkon megjelenő tartalom tájékoztató jellegű és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást. Javasoljuk, hogy a betegséggel kapcsolatos kérdéseivel, esetleges panaszaival forduljon kezelőorvosához!

Search