A betegség meghatározása

A fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis Ulcerosa) elnevezés a vastagbél latin neve „colon” és a gyulladást jelentő „itis” összetételből ered, melyhez a fekélyes jelző kapcsolódik. A gyulladás a bélfal rétegei közül csupán a nyálkahártyát érinti, a mélyebb rétegeket nem. Hosszanti kiterjedésben a betegség mindig a végbél felől indul és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet. Amennyiben csak a végbél betegszik meg, a diagnózis proctitis (proktosz=végbél). Kiterjedtebb kórforma a szigmabelet és a vastagbél leszálló szárát is érintő baloldali colitis. A legsúlyosabb betegségforma az egész vastagbelet érinti (pancolitis). A betegség folyamán a kiterjedés változhat.

Tünetek

A betegség legfontosabb tünete a véres hasmenés. Gyakori a hasi fájdalom, mely többnyire a has bal oldalán és a székeléssel kapcsolatban jelentkezik. Súlyos esetben láz, só- és vízvesztés, vérszegénység jellemzi a betegséget. A vérszegénységet általában a bélen keresztül történő vérvesztés okozza. 

Étrend

Az étrend szerepét colitis ulcerosában gyakran félreértik. Nincs olyan étrendi tényező, mely előidézi vagy rontja a betegséget. Inkább arról van szó, hogy bizonyos étrendi változtatásokkal javíthatók a betegség tünetei, főleg a hasmenés, hasi görcs.
Részletes leírás a Diéta IBD esetén menüpont alatt érhető el.

Szövődmények
(forrás: http://crohn-colitis.hu)

A colitis ulcerosa nem csupán a bélrendszer betegsége. Gyulladásos jelenségek alakulhatnak ki elsősorban az ízületekben (derék, gerinc, térd, boka, könyök, csukló), de a szemben és a bőrön is. Fontos és nem könnyű ezeknek a bélen kívüli megnyilvánulásoknak a felismerése, ezért helyes, hogy ilyen panaszok esetén a bélbetegséget kezelő specialistához forduljon először a beteg, nem a tünet alapján illetékes szakrendeléshez (bőrgyógyász, reumatológus). Az alapbetegséggel való összefüggés felismerése és helyes kezelése szakértelmet igényel.