Morbus Crohn betegség esetében a konzervatív és a sebészeti kezelés szerves része a táplálásterápia.

A táplálásterápia két fő elme:

1. módosított étrend (diéta) betartása és
2. speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek fogyasztása.

Hogy a diéta vagy a tápszer kap nagyobb hangsúlyt a táplálásterápiában, az attól függ, milyen a beteg tápláltsági állapota, a betegség súlyossága illetve a szűkület mértéke. Egy ideális tápláltsági állapotú beteg nyugalmi periódusban nem szorul tápszeres kiegészítésre. Súlyos akut szakban vagy jelentős szűkület illetve bélműtétet követő pár napban, átmenetileg előfordulhat, hogy kizárólag csak tápszert fogyaszthat a páciens.

Módosított étrend (diéta)

Fontos szabálynak kell tekinteni, hogy az étrend összetételét mindig a beteg aktuális állapotához kell igazítani!

Nehéz általánosságban étrendmódosítást javasolni, mert olyan sok tényező befolyásolja a diéta jellegét (életkor, betegség súlyossága, kiterjedtsége, társbetegségek, tápláltsági állapot, előző műtétek jellege stb.), hogy azt javasoljuk, étrendje összeállításában kérje ki szakember tanácsát, azaz forduljanak dietetikushoz, és egyénre szabott diétáját tartsa be.

A diéta jellemzői:

• energiaszükséglet: alultáplált betegeknek 40-50 kcal/ttkg
• fehérjeszükséglet: 1,5-1,8 g/ttkg
• zsírszegénység: a zsírokból származó energia ne haladja meg a 25%-ot, a napi bevitel lehetőleg ne haladja meg az 50-60 g-ot
• szénhidrátszükséglet: 6-8 g/ttkg - optimális testtömegre vonatkoztatva
• tejcukormentes: a tejcukor bontó enzim (laktáz) csökkent termelődése miatt
• vitamin- és ásványi-anyagban gazdag: C-vitamin igény 500 mg-ra növekedhet, valamint fokozott A, D, E, K vitamin és Fe, Zn, Mg, Ca /1000 mg/ bevitelre van szükség
• oxálsav szegény: a hyperoxalúria és következményes vesekőképződés miatt
• élelmi rostok: a szűkület mértékének megfelelően mennyiségi és minőségi korlátozások szükségesek.
• fűszerek: erős, izgató fűszerek mellőzése

Alkalmazható konyhatechnológiai eljárások:

• hőközlés: főzés, párolás, aromás párolás, teflonban, cserépedényben, sütőzacskóban sütés, grillezés, roston sütés, fóliában sütés. Nem ajánlott a bő zsírban sütés!

Szűkület estén a diéta összeállításakor nagyon nagy hangsúlyt kell helyezni a rostok mennyiségére és minőségére!
A bélbeteg rosttűrő képességét jelentősen csökkenti:

• a betegség akut stádiuma,
• a bélen elvégzett műtétek jellege és kiterjedtsége,
• bélszűkületek.

Rostszegény étrend betartása elegendő kisebb mértékű szűkület esetén, ilyenkor naponta, összesen kb. 5 g rost fogyasztható és az egy étkezésre elfogyasztott rostmennyiség lehetőség szerint ne haladja meg a 2 g-ot.

Teljes rostmentességet is elrendelhet a kezelőorvos jelentős szűkület esetén. A rostmentes étkezés hosszú távon kedvezőtlenül hat a vastagbél baktériumflórájára, ezért műtétet követően, ha a szűkült bélszakasz eltávolításra került, mindig meg kell beszélni a sebésszel, hogy mikortól bővíthető ez étrend.

Teljes rostmentesség esetén annyira beszűkül az elfogyasztható élelmiszerek listája, hogy az étrenddel önállóan már nem lehet biztosítani a megfelelő energia és tápanyag bevitelt, ezért rostmentes, teljes értékű tápszerek fogyasztását írhatja elő az orvos.

A rostok az élelmiszereinkben jelenlevő olyan összetevők, melyek az emésztőenzimeinknek ellenállnak, és így emésztetlenül lejutnak a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok segítségével, többé-kevésbé (rost fajtájától függően) lebontásra kerülnek. A bontás során keletkeznek előnyös tulajdonságokkal rendelkező anyagok, de kellemetlen tüneteket (bélfeszülést) okozó gázok, illetve emészthetetlenül maradt ballaszt anyagok is. A rostok élettani hatása attól függ, hogy vízben oldódó, vagy vízben nem oldódó csoportba tartoznak. Mind a kettő más és más kedvező tulajdonságokkal rendelkezik.

A vízben oldódó rostok nagy duzzadó képességgel rendelkeznek. A gélszerű állag lassítja az ételek áthaladását a gyomor és bélrendszeren, ezért is kedvező hasmenéses állapotokban. A víz megkötése mellett képesek egyéb toxikus anyagokat is megkötni, illetve a vastagbélben a bontásuk során a szervezet számára előnyös tulajdonsággal rendelkező anyagok mennyiségét is növelni. A vízoldékony rostoknak szerepük van a bél biológiai, kémiai és mechanikai védelmében.

• Biológiai védelem: a vízben oldódó rostok lejutva a vastagbélbe táplálékul szolgálnak a jótékony baktériumoknak, melyek száma így tovább növekszik. Ha kellően nagyszámú jótékony baktérium van jelen a vastagbélben, azok képesek megakadályozni, hogy a káros baktériumok is helyet foglaljanak maguknak. Ha nem képesek megtapadni a káros baktériumok, akkor a szaporodási esélyeik is sokkal rosszabbak.
• Kémiai védelem: a vízben oldódó rostok bontás során, olyan savas vegyhatású melléktermékek keletkeznek, melyek savanyú irányba tolják el vastagbél vegyhatását (pH-ját). A savasabb környezet kedvezőbb feltételeket teremt a jótékony baktériumok szaporodásának, és nem kedvez a káros baktériumoknak.
• Mechanikai védelem: a rostok bontása során keletkeznek rövid szénláncú zsírsavak (SCFA= short chain fatty acid), amelyek a bélnyálkahártyára hatnak és annak áteresztő képességét csökkentik. Ha jól működik az egészséges nyálkahártya (mucosa) képes mechanikusan megszűrni a baktériumokat és nem engedi, hogy azok átjussanak a mélyebb rétegekbe, és ott gyulladást okozzanak. A gyulladt nyálkahártya, már sokkal átjárhatóbb a kórokozók számára.

A vízben nem oldódó rostok csökkentik az éhségérzetet és elősegítik a rendszeres székletürítést. A vastagbél megfelelő működéséhez szükséges, hogy a béltartalom teljesen töltse ki a bél üregét, és így mechanikus ingerként elősegítse a továbbjutást. A táplálékban lévő salakanyagok, mint például a rostok emésztetlenül maradt részei, jelentősen növelik a béltartalmat, és ezzel elősegítik a szabályos ürülést. A rosthiányos táplálkozás, illetve a kevés folyadékfogyasztás következménye a széklet megkeményedése.

A nem vízoldékony rostok kedvező tulajdonságai:

• Növelik a széklet tömegét és az ürítések gyakoriságát.
• A béltartalom rövidebb idő alatt átjut a vastagbélen, így pl. kevesebb toxikus anyag képződik, azok gyorsabban kiürülnek, így kevésbé tudják kedvezőtlen hatásukat kifejteni.

A tökéletesen emészthető táplálékok (melyek nem tartalmaznak rostokat), hátrányosan befolyásolják a vastagbél működését, és a rendszeres székletürítést.

A vízben nem oldódó rostok igen nagy problémát okozhatnak azoknak a betegeknek, akiknek bélszűkületük van!

Az alábbi élelmiszereket a magas rosttartalmuk miatt ki kell iktatni az étrendből:

• korpák (búzakorpa, rozskorpa),
• gyümölcsök és zöldségek héj és mag részei,
• nagy rosttartalmú főzelékfélék,
• fás zöldségek,
• olajos magvak,
• pattogatott kukorica.

Szűkület esetén az ételek rosttartalmát csökkenthetjük:

• tudatos élelmiszerválogatással (olyan élelmiszereket válasszunk, amelyeknek eleve kicsi a rosttartalma),
• szigorúan kerüljük el a durva, nem vízoldékony rostokat (lásd fent),
• távolítsuk el azokat a részeket, amelyeknek nagy a rosttartalma (hámozzuk meg, magozzuk ki a gyümölcsöket, zöldségeket),
• a rostban gazdag ételeket passzírozzuk át. (Ezeket ne csak turmixoljuk, mert attól ugyan kisebb méretű lesz a rost nagysága, de az összes rost mennyiség nem változik. Csak sűrű szitán való átpasszírozás képes csökkenteni a rosttartalmat.)

Egyes zöldségek és gyümölcsök élelmi rost tartalma (100 g-ra vonatkozóan), fogyasztási ajánlás szűkület esetén:

• Paradicsom: 1,73 g (Hámozva és mag nélkül fogyasztható!)
• Fejessaláta: 1,90 g
• Cukkíni: 2,40 g (Hámozva és mag nélkül fogyasztható!)
• Főzőtök: 2,40 g (Hámozva és mag nélkül fogyasztható!)
• Padlizsán: 2,58 g (Hámozva és mag nélkül fogyasztható!)
• Burgonya: 2,98 g (Hámozva fogyasztható!)
• Zöldbab: 3,03 g (Passzírozva fogyasztható!)
• Sárgarépa: 3,27 g (Hámozva fogyasztható!)
• Őszibarack: 3,20 g (Hámozva fogyasztható!)
• Alma: 3,70 g (Hámozva fogyasztható!)

Ne feledje, a gyulladásos bélbetegeknek is szükségük van a rostok jótékony hatására. De a rostok mennyiségét és minőségét mindig az aktuális állapothoz kell igazítani! Nyugalmi periódusban lehet bátrabban fogyasztani, de akut hasmenéses állapotban átmenetileg vissza kell szorítani. Szintén megszorításra lesz szükség bélszűkület fennállása esetén, illetve bélműtétek előtt és után, továbbá vastagbél tükrözéses vizsgálat előtt minimum 3 nappal

Az ételek állaga:

Kisebb mértékű szűkület esetén nagyon alaposan meg kell rágni az ételt.
Jelentős szűkület esetén csak pépes, illetve folyékony étrend fogyasztható. Ilyen esetekben annyira beszűkülhet az elfogyasztható élelmiszerek listája, hogy az étrenddel önállóan már nem lehet biztosítani a megfelelő energia és tápanyag bevitelt, ezért iható (folyékony), teljes értékű tápszerek fogyasztását írhatja elő az orvos.

Speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek

A tápszerek szó hallatán sokan a csecsemők által elfogyasztott tápszerekre gondolnak. A magyar fordítás nem túl szerencsés, mert az angol megnevezésében ez a tápszerforma a „Food for Special Medical Purposes” megnevezést kapta, azaz étel különleges orvosi célokra. És valóban ezek a tápszerek arra a célra szolgálnak, hogy a normál ékezést kiegészítsék, illetve nagyobb mennyiségben kizárólagos (azaz csak tápszert fogyaszt a beteg más élelmiszert nem) táplálásra is alkalmasak legyenek.

Összehasonlítva a gyógyszerekkel azt mondhatjuk, hogy a tápszerekből nem elegendő pár ml-t vagy g-ot elfogyasztani, mind a gyógyszerekből, hanem a megfelelő hatás érdekében nagyobb mennyiséget, kb. 400-600 ml-t is meg kell inni ahhoz, hogy a testsúly gyarapodjék. És ahogy fogyni sem könnyű a túlsúlyos, úgy hízni is nehéz a nagyon lesoványodott betegnek. Nem szabad türelmetlennek lenni, hiszen hosszú távon esetleg több hónapon keresztül is indokolt lehet a tápszerfogyasztás, ahhoz, hogy megközelítse a beteg az ideális súlyát.
A tápszerek abban hasonlítanak a gyógyszerekhez, hogy különböző az összetételük, és ebből adódóan vannak indikációs területeik (olyan betegségek, vagy állapotok, amikor kifejezetten előnyös a fogyasztásuk) és kontraindikációs területeik (amikor nem előnyös a fogyasztásuk). Ezért nagyon fontos, hogy a betegek csak azokat a tápszereket fogyasszák, melyeket orvos vagy dietetikus javasolt.

Crohn betegségekben olyan tápszereket javasoltak, amelyeknek magas az energia és tápanyag tartalmuk. Azok, akik nem tolerálják a tejcukrot, választhatnak tejcukormentes tápszert.
A betegek dönthetnek, hogy folyékony vagy inkább por formátumú tápszert szeretnének fogyasztani, amelyhez otthon víz hozzáadásával nyerhetnek magas energia és tápanyag tartalmú iható tápszert.
Kevesen tudják, hogy a Crohn betegeknek javasolt tápszerek általában tejfehérjét tartalmaznak, mely egy könnyen emészthető, magas biológiai értékkel rendelkező fehérje. Azoknak a betegeknek, akiknek nincs tejfehérje allergiája, nagyon előnyös, de ha valakinek tejfehérje allergiája van, olyan tápszereket is tudunk ajánlani, melyekben a tejfehérje már előemésztett (azaz hidrolizált) formában van jelen, és így már nem okoz allergiát. Rövidbél szindrómás betegeknek kifejlesztettek olyan tápszert, mely a fehérjék építőköveit tartalmazzák (azaz aminosav tartalmúak), ezek az építőkövek a megrövidült bélszakaszban is elég jó hatékonysággal felszívódnak.

A tápszerek használhatók:

1. Prevenciósan, amikor még nincs ugyan alacsony testtömeg, de nagy az esélye, hogy rövidesen kialakul.
2. Terápiás céllal, amikor már kifejezetten a testtömeg növelés a feladat.

Ha a testtömeghez viszonyítva 5%-os a fogyás, az már figyelmeztető jel, de ha eléri a 10%-ot akkor haladéktalanul meg kell kezdeni a táplálásterápiát (roborálást). Azért %-ban adjuk meg a fogyás mértékét, mert egy 50 kg-os és egy 90 kg-os betegnél az 5 kg fogyás esetén más a teendő, az első esetben azonnal megkezdjük a táplálásterápiát, mert elérte a fogyás mértéke a 10%-ot, a második esetben viszont csak megfigyeljük, hogy folytatódik-e a folyamat, vagy megáll, és megvizsgáljuk, hogy mi húzódik meg a testtömeg vesztés hátterében.

Készítették: Tátrai Lászlóné (Ica), Fekete Krisztina, Molnár Andrea dietetikusok